„Egyél több rostot!”
Nem véletlenül tanácsolják ezt nekünk unos-untalan a táplálkozási szakértők, ugyanis a legtöbben igen rostszegény táplálkozást folytatunk. A felnőtt szervezetnek átlagosan napi 20-30 g a rostigénye, ám a valóságban ennek jó, ha a felét fogyasztjuk. A fő probléma rohanó életvitelünk, amely a táplálkozásunkra is hatással van: rengeteg feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, amely csak nyomokban tartalmaz rostot. Gondoljuk csak a szinte bárhol kapható pizzára, vagy a cukros, gyümölcsöt alig tartalmazó szeletekre, amelyet a legkönnyebb elővenni táskánkból vagy munkahelyi fiókunkból. A rostok támogatják az egészséges emésztést, de ez korántsem az egyetlen ok, amiért érdemes többet bevinnünk belőle a szervezetünkbe. 1. Székrekedésed van: Ez a káros hatása a rostszegény táplálkozásnak, biztos senkinek sem mond újat, elég csak a sokat reklámozott táplálék-kiegészítőkre gondolni. A rost keresztülhaladva a beleken segíti a felesleges anyagok távozását a szervezetből. Ha nem fogyasztunk belőle eleget, akkor az emésztési folyamat lelassul, és ez igen kellemetlen tünetekben nyilvánul meg. A rostos tabletták időszakosan nyújthatnak segítséget, de az igazi megoldás a rostban gazdag étrend kialakítása. 2. Állandóan farkaséhség gyötör: Ebédre fehérjedús grillezett csirkemellet ettél, a fogyókúrád és/vagy a rendszeres testedzés miatt? Ha nem fogyasztasz hozzá zöldségeket vagy barna rizst, hamarosan újra rád tör a kínzó éhség. A rostszegény táplálkozás, akkor is, ha fehérjében gazdag, állandó éhségérzetet generál. A rost nem bomlik le úgy, mint más tápanyagok, emiatt tovább telít.

Ízelítő a rostokról

Ki ne küzdene időnként székrekedéssel, hasmenéssel, magas koleszterin és/vagy vérzsír szinttel, szeretne fogyókúrázni, vagy „csak” egészségesen táplálkozni. Ha ezt nem csupán gyógyszerekkel, táplálék kiegészítőkkel képzeljük, hanem netán természetes úton (táplálkozással), akkor érdemes a következőket figyelembe venni.

Mik azok az élelmi rostok?

Növényi élelmiszereink tartalmaznak olyan összetevőket (makromolekulákat), amelyek többsége cukor molekulákból épül fel, mégsem tudjunk emészteni őket, és fontos élettani hatással bírnak. Ezeket élelmi- vagy diétás rostoknak nevezzük. Két csoportba soroljuk a rostokat:

1.) vízben oldódóakra, ide tartoznak a pektin vegyületei, növényi gumik és nyálkák.
2.) vízben nem oldódóakra: cellulóz, hemicellulóz, lignin.

Az egészséges táplálkozáshoz ezekből 35-40 grammot kell elfogyasztani naponta (fogyókúrában ennél többet is)

Hogyan hatnak a diétás rostok?

• Vizet vesznek fel és duzzadnak, ezáltal nő a térfogatuk, teltségérzetet keltenek. Megfelelő mennyiségű folyadékot (1,5-2,5 l/nap) fogyasztva hozzá megakadályozzák a székrekedés kialakulását. Ha nem fogyasztunk el megfelelő mennyiségű vizet, akkor azt a bélből veszi fel, a béltartalom besűrűsödik, elakad és ellentétes hatásként székrekedést okoztunk.
• Növelik a bélperisztaltikát (bélmozgást) – ezzel is akadályozzák a székrekedés létrejöttét. A rendszeres napi székelés azért is fontos, mert a pangó béltartalomban káros bomlási folyamatok zajlanak le, aminek következtében rákkeltő hatású anyagok szabadulnak fel, évekig tartó székrekedéses állapot nagy százalékban idéz elő vastagbél daganatot.
• Felületükön különböző anyagokat kötnek meg. Ezt a hatást tudjuk a legsokoldalúbban kihasználni. Megkötik a bélben található vagy itt keletkező káros anyagokat (gyümölcsnap, zöldségnap, ivólékúrának ezért tulajdonítanak méregtelenítő hatást), megkötik a különböző mikroorganizmusokat – enyhébb hasmenéses panaszokat emiatt szüntet meg. Normális vegyes táplálkozás esetén húsokkal, zsiradékokkal együtt fogyasztva megköti és ezáltal nem engedi felszívódni azokból a koleszterin, egyes zsírsavak, epesavak nagy részét. Vigyázat! A rost nem válogat ugyanúgy megköti a hasznos anyagokat is: gyógyszereket, vitaminokat, ásványi sókat. Tehát gyógyszereinket ne egy nagy adag gyümölcstál elfogyasztása után vegyük be!
• Lassítja szénhidrátok emésztését és felszívódását – ezt használják ki cukorbetegségben.

Milyen élelmiszerben találjuk meg a diétás rostokat?

Sok vízben oldódó rostot tartalmaz: burgonya, sárgarépa, tökfélék, cékla, spenót, alma, birsalma, zabpehely (Csuta termék!!)– használható: hasmenés, fogyókúra, epe–, enyhe hasnyálmirigy panaszok, fekélybetegség, gyulladásos bélbetegségek, magas koleszterin- és vérzsír szint, magas vérnyomás, egészséges táplálkozás esetén.

Magas vízben nem oldódó rosttartalma van: búzakorpa, zabkorpa, rozs, búzacsíra, szezámmag (Csuta termék!), Graham-liszt, árpapehely, barna kenyér (nem a malátával színezett), káposztafélék, paradicsom, paprika, vöröshagyma, hüvelyesek, petrezselyemgyökér, szőlő, szilva, körte, málna, ribizli – használható: székrekedés, magas koleszterin– és vérzsír szint, magas vérnyomás, fogyókúra, egészséges táplálkozásnál.

Élelmiszereinket mi magunk is dúsíthatjuk rostokkal, például zabkorpával (Csuta termék) készülő pogácsa, más korpás, magvas (pl. lenmag (Csuta termék!) ) sütemények, házi készítésű gyümölcsjoghurtok, stb. kinek meddig terjed a kreativitása (amellett, hogy finom is legyen).